Biszok apó és a tekijai búcsú

Még híd nem volt a Dunán, de a székelyiek felfedezték, hogy van egy Tekija (Havas Boldogasszony) nevű falu, ahol valamilyen híres Mária-kegyhely van. Ezért aztán a vallásosabbja, ünneplőbe öltözött, és vagy szekérderékon, vagy gyalog eljutott a kevevári kikötőbe, s a hajóállomástól már hajóval is eljuthatott a tekijai búcsúba.
Történt, hogy Biszok apó, még legényember lévén, a falubeli nagy hívőkkel, a legjobb gúnyájába öltözve elindult maga is. Akkor a két háború közti időkben éppen nem voltak azok a nagy gyűlölködések a nemzetek között. Magyarok, németek, románok, megfértek a többséginek kikiáltott szerbek között, s nem nézte le őket senki, együtt utaztak a hajón. Biszok apó valami szerb fiatalok közé keveredett, de olyan gyengén bírta a nyelvet, hogy csak biccentett mikor köszöntek, s aztán csak tettette magát, nézgelődött* szemérmetesen, mint aki csak a hajókázást élvezi. Hagyták is a szerbek, nevetgéltek, szórakozgattak, ugratták a leányokat. Később meg előkerítettek valami tamburát, gitárfélét, s énekelgetni kezdtek mindenféle dalokat szerbül. Valami szerelmetes* dalmát dalt is előszedtek, s olyan szépen énekelték kórusban, hogy: „O, Marijanna"… Biszok apó, mint istenfélő ember, hirtelen lekapta a kalapját a fejiről, s letérbetyült* alázatosan, mert azt gondolta, hogy valami szent éneket énekelnek a Szűz Máriáról.
A szerb fiatalok meg, mit gondoltak mit nem, kezdték az aprópénzt hanyigálni* apó kalapjába, mert ők meg azt gondolták, hogy valami hajóra kapaszkodott koldus kéreget.
Mikor az öreget megkérdezték, hogy hogyan értette meg magát velük, s mit mondott nekik, szösznyelven így válaszolt:
_Nem szóltam én szemmit, gyermekeim, cak megköszöntem sz’ eltettem…
-Egy kicikét resztelltem magam, de zebre tettem a pénzeckét. Fejembe husztam a kalapomot, sz’ akkor, mikor megérkesztünk a tekijai búcúba, gyorszan leszökkentem a hajóról, nehogy visszakérjék…

Tekija*- Magyar neve: Havas Boldogasszony. A két világháború között még virágzó kis település a Duna Románia felé vezető záró szakaszában, a Kis Kazán-szorosban. A Titói korszakban épített Vaskapu zsilip megépítésével elpusztult. (Lásd a hasonlóságot: Bözödújfalu elpusztítása Erdélyben). Amikor a vaskapu zsilipjét kinyitották, 34 m vízszint-emelkedést csináltak, így a régi Tekija víz alá került. Addigra már felépítették az új Tekiját, mindenkinek új háza lett. Az ott lakók ma is pontosan tudják, hogy hol van a víz alatt a régi falu.
Biszok apó* - Székelykeve falu egykor leghíresebb falukerülő éjjeliőre
nézgelődött*- nézelődött
szerelmetes* - szerelmes
letérbetyült*- letérdepelt
hanyigálni*- hajigálni