TOLLRAJZ
Matuska Ferenc (1934–2010) keramikusművész
Néha az az ember érzése, hogy világunkban már minden megvan. Csak a törekvéseink változnak.
A kerámia időről időre megújul. Előfutára, a fazekasság az iparművészet egyik ősi válfaja: égetett agyagból használati tárgyak, elsősorban edények előállításával foglalkozó mesterség. A mezolitikum (középső kőkorszak) vége felé a mezőgazdaság kialakulásának kezdetével egyidejűleg jelenik meg a történelemben. Feltételezetten szükségszerű volt a fazekasság létrejötte hozzávetőlegesen i.e. 8000 évvel ezelőtt. A letelepült életforma, a növénytermesztés és az állattenyésztés ekkor már biztosított ételfelesleget, amit tárolni kellett. Az agyagból, ebből a simulékony, képlékeny, formázható, évezredeken át érlelődő titokzatos sárból égette szilárddá, ám egyúttal törékennyé első, magot és élelmet megóvó űredényeit az immár találékony, kreatív tulajdonságokat birtokba vevő ember…
A kerámia időről időre megújul. Előfutára, a fazekasság az iparművészet egyik ősi válfaja: égetett agyagból használati tárgyak, elsősorban edények előállításával foglalkozó mesterség. A mezolitikum (középső kőkorszak) vége felé a mezőgazdaság kialakulásának kezdetével egyidejűleg jelenik meg a történelemben. Feltételezetten szükségszerű volt a fazekasság létrejötte hozzávetőlegesen i.e. 8000 évvel ezelőtt. A letelepült életforma, a növénytermesztés és az állattenyésztés ekkor már biztosított ételfelesleget, amit tárolni kellett. Az agyagból, ebből a simulékony, képlékeny, formázható, évezredeken át érlelődő titokzatos sárból égette szilárddá, ám egyúttal törékennyé első, magot és élelmet megóvó űredényeit az immár találékony, kreatív tulajdonságokat birtokba vevő ember…
(Ölelés)
Mifelénk, a Kárpát-medencében és a jobb sorsra érdemes Délvidéken mindig is születtek intelligens, „nemes” földművelő őseikre büszke, tehetséges emberek. Matuska Ferenc, a temerini „Agyagember”, ahogyan Csorba Béla* elnevezte, földművescsaládból származott keramikus iparművész volt, aki a kenyértermelőket mindig nagyra becsülte. A paraszti életforma esztétikai képét „valós és követni méltó” értékként mutatta fel. Alkotásaiban a jelképi értelmezések visszatérő mozzanatok voltak. A parasztság örök sorskérdései, a sokgyermekes család, a hagyományok, a népi mesterségek tisztelete övezte évezredeken át megszerzett, folyton nemesített/nemesedő tapasztalatait.
Valaha a hétgyermekes Matuska családé volt Temerin egyik legszebb parasztportája. Matuska Ferencnek szülőháza volt a mai temerini Tájház, amely ma egyben a néprajzos Ádám István által irányított TAKT alapítványi székhelye is. Ez az idővel és kordivatokkal dacoló épület arról is híres, hogy a nyolcvanas évek elején egy ideig az Új Symposion politikailag meghurcolt szerkesztője, Sziveri János költőnk is itt élt. Ki tudja, verseit nemesítve „mennyit tett hozzá” az ódon épület.
Gazdagon berendezett szobájával, konyhájával és gazdasági udvarával ez a ház napjainkban is: jelkép. Kulturális rendezvények (könyvbemutatók, folklórestek, kiállítások, helytörténeti bemutatók, előadások stb.) egyik fő helyszínéül szolgál mostanság.
Valaha a hétgyermekes Matuska családé volt Temerin egyik legszebb parasztportája. Matuska Ferencnek szülőháza volt a mai temerini Tájház, amely ma egyben a néprajzos Ádám István által irányított TAKT alapítványi székhelye is. Ez az idővel és kordivatokkal dacoló épület arról is híres, hogy a nyolcvanas évek elején egy ideig az Új Symposion politikailag meghurcolt szerkesztője, Sziveri János költőnk is itt élt. Ki tudja, verseit nemesítve „mennyit tett hozzá” az ódon épület.
Gazdagon berendezett szobájával, konyhájával és gazdasági udvarával ez a ház napjainkban is: jelkép. Kulturális rendezvények (könyvbemutatók, folklórestek, kiállítások, helytörténeti bemutatók, előadások stb.) egyik fő helyszínéül szolgál mostanság.
GÖLÖNCSÉR, FAZEKAS, KERAMIKUS
Matuska Ferencet úgy ismertük meg, mint a kerámia bűvkörében élő tudós mesterembert. A TAKT (Temerini Alkotóműhely és Képzőművészeti Tábor) fiatal értelmiségi rétegének egyik, a vérbeli alkotót formázó mintaképe volt. Természetszerűen beletartozott a TAKT-ikonosztázba. 1976-ban az egyik alapító tagja, majd segítője és keramikus szakmai előadója, 1987-től pedig a TAKT művésztelepi szobrászcsoportjának önzetlen művészeti vezetője is volt. Történeteket meséltek róla: évekig zsákszámra hordta a közösségi munkára szánt agyagot, majd a saját otthoni kemencéjében égette ki a művésztelepen készített agyagtárgyakat. Így a kerámiacsoport lett a Hevér-tanyára kiköltözött művésztelep egyik fő erőssége, ahová a nyolcvanas évek végére a tanya gazdájával előbb egy földbe ásott rakukemencét, majd egy évre rá egy komoly, fedett égetőkemencét épített a temerini barátokkal és fiatal keramikustársai segítségével. Olyant, amelyben azután hosszú éveken át égethették nyers edényeiket a fiatal kezdő keramikusok…
Matuska Ferencet úgy ismertük meg, mint a kerámia bűvkörében élő tudós mesterembert. A TAKT (Temerini Alkotóműhely és Képzőművészeti Tábor) fiatal értelmiségi rétegének egyik, a vérbeli alkotót formázó mintaképe volt. Természetszerűen beletartozott a TAKT-ikonosztázba. 1976-ban az egyik alapító tagja, majd segítője és keramikus szakmai előadója, 1987-től pedig a TAKT művésztelepi szobrászcsoportjának önzetlen művészeti vezetője is volt. Történeteket meséltek róla: évekig zsákszámra hordta a közösségi munkára szánt agyagot, majd a saját otthoni kemencéjében égette ki a művésztelepen készített agyagtárgyakat. Így a kerámiacsoport lett a Hevér-tanyára kiköltözött művésztelep egyik fő erőssége, ahová a nyolcvanas évek végére a tanya gazdájával előbb egy földbe ásott rakukemencét, majd egy évre rá egy komoly, fedett égetőkemencét épített a temerini barátokkal és fiatal keramikustársai segítségével. Olyant, amelyben azután hosszú éveken át égethették nyers edényeiket a fiatal kezdő keramikusok…
(A kanász bravúrja)
„Ami nélkülözhetetlen egy agyagmunkás számára, az a falapát vagy keverőfa, sulyok, agyagszeletelők, agyagfaragók, gyúrópad… Korong ülőpaddal, festéktörő mozsár és vas, mázőrlő kő, festékszita, selyemszita, mázoló és festékes kanál, tál, fazék, íróka, a tüzelés és tűzoltás eszközei”… Mindezeket a szerszámokat még Temerinben írtuk össze, amikor a korongolást tanultuk Matuska Ferenctől.
Matuska Ferenc még gyermekkorában játszadozva fedezhette fel az agyag maradandó szépségét. Alkotó szándékához pedig azért választhatta az agyagot, mert Temerin környékén gazdag agyaglelőhelyek voltak/vannak, ahová téglavetőt, téglagyárat álmodtak meg valaha. Még korábban az agyagtermő tájakon a gölöncsérek, fazekasok gondoskodtak szűkebb és tágabb környezetünk edény- és cserépanyag-ellátásáról. Mert a Bácskában is voltak temerini fazekasok, habár hírük korántsem volt akkora, mint a nagykunságiaké, debrecenieké, tataiaké, gömörieké, vagy például Erdélyben a korondiaké.
Matuska Ferenc még gyermekkorában játszadozva fedezhette fel az agyag maradandó szépségét. Alkotó szándékához pedig azért választhatta az agyagot, mert Temerin környékén gazdag agyaglelőhelyek voltak/vannak, ahová téglavetőt, téglagyárat álmodtak meg valaha. Még korábban az agyagtermő tájakon a gölöncsérek, fazekasok gondoskodtak szűkebb és tágabb környezetünk edény- és cserépanyag-ellátásáról. Mert a Bácskában is voltak temerini fazekasok, habár hírük korántsem volt akkora, mint a nagykunságiaké, debrecenieké, tataiaké, gömörieké, vagy például Erdélyben a korondiaké.
(Leányfigura)
A templomban hallott bibliai teremtésmítosz is megfoghatta a gyermeki képzeletét. Ahogyan Isten keze földből, agyagból kigyúrja az első embert. És Matuska Ferenc képtelen volt elszakadni a földtől. A szépséget meg kellett csillogtatni, fel kellett mutatni Isten és ember színe előtt.
Művészünk 1952-ben az újvidéki ipariskolában fazekasmesterséget tanult. 1962-ben képezte magát tovább: a szabadkai Népegyetemen keramikusképesítést szerzett. Mély vonzódásának tárgyi anyagát, az agyagot rendkívüli módon megismerte. Mint mondta volt: fejlődése során gölöncsérré, fazekassá, majd keramikussá nemesedik az ember. Csupán egy értékhitű haladási rendet kell követnie, amely erkölcsi meghatározója lesz alkotói létének.
A KÖZÖSSÉGHEZ TARTOZÁS ÖRÖME
Fiatalon Matuska Ferenc mozgalmas életet élt: 1963–67 között az újvidéki iparművészeti középiskola gyakorlati előadójaként is dolgozott. Azután anyagtechnológusként kerámiagyárakban is. 1967-től a kishegyesi Bácska épületanyaggyár kerámiakísérleti műhelyének vezetője volt. Egyike volt azon tudós mestereknek, akik a szabadkai régi városháza díszhomlokzatát restaurálták. Az újvidéki nagytemplom Zsolnay-cseréputánzatait ő kísérletezte ki és alkotta újra. Egy ideig a Bácska délnyugati részében található, Palánka községhez tartozó Dunabökény (Mladenovo, németül Bukin) kísérleti iskolájának kerámiaműhelyét vezette, majd röviddel később segített létrehozni a szabadkai Ivan Goran Kovačić iskola hasonló jellegű kerámiaműhelyét is…
A KÖZÖSSÉGHEZ TARTOZÁS ÖRÖME
Fiatalon Matuska Ferenc mozgalmas életet élt: 1963–67 között az újvidéki iparművészeti középiskola gyakorlati előadójaként is dolgozott. Azután anyagtechnológusként kerámiagyárakban is. 1967-től a kishegyesi Bácska épületanyaggyár kerámiakísérleti műhelyének vezetője volt. Egyike volt azon tudós mestereknek, akik a szabadkai régi városháza díszhomlokzatát restaurálták. Az újvidéki nagytemplom Zsolnay-cseréputánzatait ő kísérletezte ki és alkotta újra. Egy ideig a Bácska délnyugati részében található, Palánka községhez tartozó Dunabökény (Mladenovo, németül Bukin) kísérleti iskolájának kerámiaműhelyét vezette, majd röviddel később segített létrehozni a szabadkai Ivan Goran Kovačić iskola hasonló jellegű kerámiaműhelyét is…
(Péter László rajza Matuska Ferencről)
Jelszava volt „az alapos tudás” és a „mindenkori emberi szerénység”. Babérokra sosem pályázott, és korán belefáradt a sok hercehurcával járó kiállításokba. Bár a korábbiakban gyakran meghívták, ritkán járt művésztelepekre. Részt vett azonban a kishegyesi Dévics Imre Kerámiai Művésztelep, a Reszeni Művésztelep (Macedónia), majd miután a hetvenes évek közepén hazaköltözött Temerinbe, a TAKT munkájában. Ekkor, 1976-ban lett tagja a Vajdasági Iparművészek és Formatervezők Egyesületének.
A közösséghez tartozás örömével családi kötelékben, falujának ódivatú csendjében alkotott. De ritka és szép megrendelései voltak. Elismert volt. Hazaköltözése után is hosszú ideig híres szobrászok versengtek érte, hogy segítse nagyobb lélegzetű műveik megvalósítását. Baranyi Károllyal, Baranyi Markov Zlatával, Mojak Arankával és Ljubisa Petrovićtyal is gyakran dolgozott együtt. A megrendeléseit iparművészi fegyelmezettséggel, precízen valósította meg.
Ritka egyéni kiállításai ellenére is (1974 – Magyarkanizsa, Temerin, 1975, 1976, 1977 – Temerin, Kézfogás, Ifjúsági Otthon, Temerin, 2005) népszerű művész és mesterember volt. Válogatott csoportos kiállításai is voltak: 1971 – I. Jugoszláv Kerámia Triennálé, Szabadka. 1974 – II. Jugoszláv Kerámia Triennálé, Belgrád, III. Jugoszláv Kerámia Triennálé, Szabadka, 1979 – A modern kerámia Szerbiában (Iparművészeti Múzeum, Belgrád).
A Temerinben megrendezett XX. Gyöngyösbokréta (1993) alkalmából készült temerini házhomlokzatmaszk, az aranđelovaci Izvor Szálló homlokzatán lévő falidísz, a futaki temető első négy stációjának kerámia domborművei (2002) és a temerini kálvária stációinak restaurálása is az ő keze munkáját dicséri.
A közösséghez tartozás örömével családi kötelékben, falujának ódivatú csendjében alkotott. De ritka és szép megrendelései voltak. Elismert volt. Hazaköltözése után is hosszú ideig híres szobrászok versengtek érte, hogy segítse nagyobb lélegzetű műveik megvalósítását. Baranyi Károllyal, Baranyi Markov Zlatával, Mojak Arankával és Ljubisa Petrovićtyal is gyakran dolgozott együtt. A megrendeléseit iparművészi fegyelmezettséggel, precízen valósította meg.
Ritka egyéni kiállításai ellenére is (1974 – Magyarkanizsa, Temerin, 1975, 1976, 1977 – Temerin, Kézfogás, Ifjúsági Otthon, Temerin, 2005) népszerű művész és mesterember volt. Válogatott csoportos kiállításai is voltak: 1971 – I. Jugoszláv Kerámia Triennálé, Szabadka. 1974 – II. Jugoszláv Kerámia Triennálé, Belgrád, III. Jugoszláv Kerámia Triennálé, Szabadka, 1979 – A modern kerámia Szerbiában (Iparművészeti Múzeum, Belgrád).
A Temerinben megrendezett XX. Gyöngyösbokréta (1993) alkalmából készült temerini házhomlokzatmaszk, az aranđelovaci Izvor Szálló homlokzatán lévő falidísz, a futaki temető első négy stációjának kerámia domborművei (2002) és a temerini kálvária stációinak restaurálása is az ő keze munkáját dicséri.
(Férfi figura)
1975-ben Magyarkanizsán, 1983-ban Belgrádban (Októberi Szalon Díja), 1985 Újvidéken (A Háztartási Fejlesztési Intézet Díja), 1986-ban Reszenben (Reszeni Kerámiatábor Díja) öregbítették hírnevét. Érdemei jelképi elismeréséül 1996-ban TAKT-díjjal is jutalmazták. Matuska Ferenc kitartását dicséri, hogy amikor sokan elfordultak az autodidaktákat felemelő ifjúsági alkotótábortól, ő akkor is lelkesen kitartott mellette. Tudta, hogy végzetes hiba lenne egyetlenegyszer megszakítani a néhány év alatt máris hagyományossá vált zsenge művésztelep folytonosságát…
A TAKT elnöksége pedig „2006-ban határozatot hozott, hogy minden évben elismerő oklevelet és egy üveg nemes bort adományoz azon jeles személyiségeknek, akik tevékenységükkel hosszabb időn keresztül hozzájárultak Temerin művelődési életének, képzőművészetének és helyi hagyományainak színvonalasabbá tételéhez, fenntartásához és fejlesztéséhez”. Jelképesen így róva le háláját a közért tett önzetlen munkálkodásukért. E díjat 2007-ben Matuska Ferenc is kiérdemelte.
Legutóbb egy évvel ezelőtt, 2010. február 19-én láthattuk munkáit. A temerini Lukijan Mušicki Művelődési-tájékoztatási Központ galériájában, A kerámia varázsa című gyűjteményes kiállításon több kiváló vajdasági keramikusművész, Budzserov Németh Ágnes, Nemes Fekete Edit, Vékony Lajos, Sinkovics Erzsébet és Matuska Ferenc munkái szerepeltek.
A TAKT elnöksége pedig „2006-ban határozatot hozott, hogy minden évben elismerő oklevelet és egy üveg nemes bort adományoz azon jeles személyiségeknek, akik tevékenységükkel hosszabb időn keresztül hozzájárultak Temerin művelődési életének, képzőművészetének és helyi hagyományainak színvonalasabbá tételéhez, fenntartásához és fejlesztéséhez”. Jelképesen így róva le háláját a közért tett önzetlen munkálkodásukért. E díjat 2007-ben Matuska Ferenc is kiérdemelte.
Legutóbb egy évvel ezelőtt, 2010. február 19-én láthattuk munkáit. A temerini Lukijan Mušicki Művelődési-tájékoztatási Központ galériájában, A kerámia varázsa című gyűjteményes kiállításon több kiváló vajdasági keramikusművész, Budzserov Németh Ágnes, Nemes Fekete Edit, Vékony Lajos, Sinkovics Erzsébet és Matuska Ferenc munkái szerepeltek.
(Női figura)
Rá nagyon sokáig emlékezni fogunk. Ahol kellett, ott épített, ahol kellett, ott mindig segített. Úgy tűnik mégis, művészként és emberként életében nem értékeltük eléggé. Felmerül bennünk a kérdés: elegendő veszteség ért-e már bennünket, délvidékieket ahhoz, hogy ami értékünk megvan, azt eléggé becsülni is tudjuk? Az ember illékony gondolatait terelgeti, és folyton csak töpreng. Azon is, hogy miért nem találkozott és beszélgetett el sűrűbben ezzel az örökösen mozgó, egészséges gondolkodású, nyílt lelkű, tehetséges, derűlátó emberrel, aki örök életében az alkotás szentségére és tudásának, tapasztalatának önzetlen átadására esküdött.
Aki a rangjának tudatában munkálkodott, ám a szerénysége mellett mindig is tudta, hogy mily nemes társasághoz tartozik. Ilyen volt a temerini ember, aki életet lehelt az agyagba.
Aki a rangjának tudatában munkálkodott, ám a szerénysége mellett mindig is tudta, hogy mily nemes társasághoz tartozik. Ilyen volt a temerini ember, aki életet lehelt az agyagba.
Magyar Szó, Üveggolyó melléklet, 2011. március 21.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése