TOLLRAJZ
Mezei Erzsébet fonó, teret hódító világáról
Mezei Erzsébet fonó, teret hódító világáról
CSAK TISZTA FORRÁSBÓL
„Csak tiszta forrásból…” – idézhetjük újra Bartók Bélát és Papp Gábor művészettörténészt egyszerre. Nem kevesebbek, a szemünkben mindig is jóval többek lesznek azok, akik a globális szemléletmód helyett a szubjektív tisztánlátás közvetíthető erejében, a vizuális/lelki ábrázolás szükségszerűségében hisznek.
Természetesen csakis rokonítási fogódzók, ám fajsúlyosságukban ők mind egyenrangúak.
A már említettek: Ács József, Sáfrány Imre, Torok Sándor, Wanyek Tivadar immár lezáródott opusai vagy Benes József, Gyurkovits Hunor, Boros György, Maurits Ferenc és Zsáki István művészete erős kapcsolódási pontok Mezei Erzsébet világának betájolásában.
Megértésének kulcsa azonban a saját műveiben van.
A szó szerint értendő természeti vagy figuratív ábrázolás észlelhetően máig kevésbé kötötte le alkotónk figyelmét, mint az elsajátított művésztechnikák által kikísérletezhető, izgalmas, új vizuális minőségek: az érdes felületek patinája, a véletlenszerűen megjelenő és jól irányítható/alakítható felületi hatások esztétikája, az apró, részletgazdag vizuális meglepetések: kincsek…
Mezei Erzsébet alapvetően lírai felhangokat ébreszt bennünk. Alkotásai nem filozofálásra, hanem örömélményre késztetnek bennünket.
„Csak tiszta forrásból…” – idézhetjük újra Bartók Bélát és Papp Gábor művészettörténészt egyszerre. Nem kevesebbek, a szemünkben mindig is jóval többek lesznek azok, akik a globális szemléletmód helyett a szubjektív tisztánlátás közvetíthető erejében, a vizuális/lelki ábrázolás szükségszerűségében hisznek.
Természetesen csakis rokonítási fogódzók, ám fajsúlyosságukban ők mind egyenrangúak.
A már említettek: Ács József, Sáfrány Imre, Torok Sándor, Wanyek Tivadar immár lezáródott opusai vagy Benes József, Gyurkovits Hunor, Boros György, Maurits Ferenc és Zsáki István művészete erős kapcsolódási pontok Mezei Erzsébet világának betájolásában.
Megértésének kulcsa azonban a saját műveiben van.
A szó szerint értendő természeti vagy figuratív ábrázolás észlelhetően máig kevésbé kötötte le alkotónk figyelmét, mint az elsajátított művésztechnikák által kikísérletezhető, izgalmas, új vizuális minőségek: az érdes felületek patinája, a véletlenszerűen megjelenő és jól irányítható/alakítható felületi hatások esztétikája, az apró, részletgazdag vizuális meglepetések: kincsek…
Mezei Erzsébet alapvetően lírai felhangokat ébreszt bennünk. Alkotásai nem filozofálásra, hanem örömélményre késztetnek bennünket.
Péter László rajza Mezei Erzsébetről
LAVÍROZOTT TUSRAJZOK
A lélek pillanatai számomra nyilvánvalóan a szimbolikus lírájában csúcsosodnak ki. Emlékezetes volt 1997-ben a szegedi Ifjúsági Ház galériájában bemutatott lavírozott tusrajzsorozata, amikor a nyomasztó délszláv háború lélekölő hatását igyekezett feledni és elfeledtetni velünk. Rajzsorozata tavaszi szellőként a háború végét jelző megkönnyebbülés és a fellélegezés lebegő költészete volt. Lavírozott tusrajzai jelképi világának derűbe forduló lírai fellazulásai voltak. Amint a nedvesített hófehér papiroson megiramló fekete tus durva vonaláramlása, a szétfutó miniatűr gyökerek szétfolyó, csimbókokba álló, majd tarka szürkeségbe hanyatló, elhalványuló, legvégül megszelídülő halovány árnyalatokra váltottak…
A vonal szeszélyes, szabályozhatatlan bioritmusából pedig végül könnyed megnyugvás lett, és áthatotta az áttetsző fehér ragyogás. A véletlenszerű játékosságot, a vonal és a folt öntörvényűségét művészünk könnyedén beiktatta az alkotásaiba: ez volt ám az igazi eredmény! E ciklusában benne volt az újjászületés, az újrakezdés vágya és lehetősége, a reményteli húsvéti igézet is…
HIDEGTŰK
A rézmetszethez hasonlítható, savazást nem igénylő, rusztikus jellegű rajzokat termő műfaj. A lágyabb állagú alumíniumlemezre hegyes szöggel karcolható, reprodukálható grafika a huszadik században vált igazán népszerű technikává. Őszinte és nyers. Frappáns az őszinteséget megjelenítő, mindenféle alkotói rafinériát, mesterkéltséget, tervezgetést nélkülöző, gyors kivitelezési lehetősége.
A bonyolultabb maratásos technikák, a rézkarc, a lágyalap vagy az aquatinta sokkal látványosabbnak tűnnek a csak vonalhalmazokkal, vonalnyalábokkal átszőtt, behálózott, karcolt, szürkés és fekete tónusokból összetevődő foltok esztétikájánál. Ezek a bonyolult eljárások látványban gazdagabbak ugyan, ám a hidegtű bársonyos-delejes látvány effektusai, egyediségük élményszerűen kárpótolnak bennünket.
A lélek pillanatai számomra nyilvánvalóan a szimbolikus lírájában csúcsosodnak ki. Emlékezetes volt 1997-ben a szegedi Ifjúsági Ház galériájában bemutatott lavírozott tusrajzsorozata, amikor a nyomasztó délszláv háború lélekölő hatását igyekezett feledni és elfeledtetni velünk. Rajzsorozata tavaszi szellőként a háború végét jelző megkönnyebbülés és a fellélegezés lebegő költészete volt. Lavírozott tusrajzai jelképi világának derűbe forduló lírai fellazulásai voltak. Amint a nedvesített hófehér papiroson megiramló fekete tus durva vonaláramlása, a szétfutó miniatűr gyökerek szétfolyó, csimbókokba álló, majd tarka szürkeségbe hanyatló, elhalványuló, legvégül megszelídülő halovány árnyalatokra váltottak…
A vonal szeszélyes, szabályozhatatlan bioritmusából pedig végül könnyed megnyugvás lett, és áthatotta az áttetsző fehér ragyogás. A véletlenszerű játékosságot, a vonal és a folt öntörvényűségét művészünk könnyedén beiktatta az alkotásaiba: ez volt ám az igazi eredmény! E ciklusában benne volt az újjászületés, az újrakezdés vágya és lehetősége, a reményteli húsvéti igézet is…
HIDEGTŰK
A rézmetszethez hasonlítható, savazást nem igénylő, rusztikus jellegű rajzokat termő műfaj. A lágyabb állagú alumíniumlemezre hegyes szöggel karcolható, reprodukálható grafika a huszadik században vált igazán népszerű technikává. Őszinte és nyers. Frappáns az őszinteséget megjelenítő, mindenféle alkotói rafinériát, mesterkéltséget, tervezgetést nélkülöző, gyors kivitelezési lehetősége.
A bonyolultabb maratásos technikák, a rézkarc, a lágyalap vagy az aquatinta sokkal látványosabbnak tűnnek a csak vonalhalmazokkal, vonalnyalábokkal átszőtt, behálózott, karcolt, szürkés és fekete tónusokból összetevődő foltok esztétikájánál. Ezek a bonyolult eljárások látványban gazdagabbak ugyan, ám a hidegtű bársonyos-delejes látvány effektusai, egyediségük élményszerűen kárpótolnak bennünket.
(Hidegtű)
Mezei Erzsike legtöbbször a miniatürizált hidegtű bensőséges jellegét hangsúlyozza ki, amikor jelképileg tiszta formavilágot hoz létre. Delejes tájakat, egy zárt álomvilág látványképeit örökíti át a valóságunkba. Grafikáinak titka, hogy vizuális és tartalmi értékük a zene nyelvén is képes megszólalni, hiszen tagadhatatlanul sugallják azt, hogy zenei attitűdök hatják át őket. (Ezen grafikái rendre Mezei Szilárd-borítóin is megjelennek, és ily módon közvetlenül is utalnak a zeneiségükre). És nem pusztán a hidegtű technikai adottságai adják meg a kikísérletezhető átütőerőt. A személyes kapcsolódások, kapcsolhatóságok, kötődések sokkal inkább jelzik a zenei hangulatot, e miniatűr grafikák a zeneileg felajzott lélek igazi pillanatai!
RAKU
Lírával terített derengésük, lírai kicsengésük ellenére tényleges túlsúlyosság és egy adag visszafogott komorság is van a műveiben, mégis, tele kreatív ötletekkel. Örömteli és józan játékosság is felfedezhető a munkáiban.
Különösen a raku kerámiáiban, melyben éppenséggel a talányos játékosság diktálja a szabályokat, hiszen csak a kiégetésük után derül ki a pontos színezettségük.
RAKU
Lírával terített derengésük, lírai kicsengésük ellenére tényleges túlsúlyosság és egy adag visszafogott komorság is van a műveiben, mégis, tele kreatív ötletekkel. Örömteli és józan játékosság is felfedezhető a munkáiban.
Különösen a raku kerámiáiban, melyben éppenséggel a talányos játékosság diktálja a szabályokat, hiszen csak a kiégetésük után derül ki a pontos színezettségük.
(Raku)
Kerámiái az anyag fizikai súlyosságát leküzdve könnyedék, vidámak, légiesek, bársonyosak, gomba- vagy buborékszerűek: a díszítő jellegű festésük által sokszor bájos humorral átitatottak.
A gyermeki játékosság és a tiszta gondolat csak nagy rafinériával örökíthető át a súlyos agyagba. Ekkor merül fel bennünk a kérdés: hogyan képes a művész, a technika és a felületkezelések várható kontraszteredményeit ily lélekemelgető módon befolyásolni?
Mezei világa az 1989-es évi első nyomatai óta épül: immár érett alkotóként kezdett el alkotni, nem kellett tehát soká várni az első sikeres kiállítására. Önálló tárlatai voltak Újvidéken, Szabadkán, Székelykevén, Szegeden, Zentán, Kiskunhalason, Adán, Zsámbékon, Esztergomban, Kishegyesen, Gyergyószentmiklóson, Magyarkanizsán, Hódmezővásárhelyen, Győrött, Budapesten és Nagykikindán.
Több mint két évtizedes képzőművészi munkásságában minőségi ingadozásokat nem lelünk. Eddigi megalkotott képei: telitalálatok. Sokszor hangoztatta már, hogy elsősorban a saját (felfedezői) örömére alkot. Úgy tűnik, hogy egyben mindannyiunk örömére.
VEGYES TECHNIKÁK
Vegyes technikáiból, az akvarell, a szénrajz és a pasztell keveredéséből létrehozott új minőség oly mértékben megnövelte tereinek esztétikai feszültségét, hogy felgyülemlett energiájukkal szinte mindig „szétfeszítik” a képek valós kereteit. A pasztellszíneket módfelett kedveli, és meg is kedvelteti a szemlélővel. Nélkülözi a természetellenes színkeveredések harsányságát, és a modern, expresszív impresszionizmus módszereivel ismételten a szándékosan felborzolt, feldarabolt, modern hatású líra felé közelít.
Mezei világa az 1989-es évi első nyomatai óta épül: immár érett alkotóként kezdett el alkotni, nem kellett tehát soká várni az első sikeres kiállítására. Önálló tárlatai voltak Újvidéken, Szabadkán, Székelykevén, Szegeden, Zentán, Kiskunhalason, Adán, Zsámbékon, Esztergomban, Kishegyesen, Gyergyószentmiklóson, Magyarkanizsán, Hódmezővásárhelyen, Győrött, Budapesten és Nagykikindán.
Több mint két évtizedes képzőművészi munkásságában minőségi ingadozásokat nem lelünk. Eddigi megalkotott képei: telitalálatok. Sokszor hangoztatta már, hogy elsősorban a saját (felfedezői) örömére alkot. Úgy tűnik, hogy egyben mindannyiunk örömére.
VEGYES TECHNIKÁK
Vegyes technikáiból, az akvarell, a szénrajz és a pasztell keveredéséből létrehozott új minőség oly mértékben megnövelte tereinek esztétikai feszültségét, hogy felgyülemlett energiájukkal szinte mindig „szétfeszítik” a képek valós kereteit. A pasztellszíneket módfelett kedveli, és meg is kedvelteti a szemlélővel. Nélkülözi a természetellenes színkeveredések harsányságát, és a modern, expresszív impresszionizmus módszereivel ismételten a szándékosan felborzolt, feldarabolt, modern hatású líra felé közelít.
(Vegyes technika)
De míg a könnyű papírra nyomtatott színes monotípiáit sokszor túl súlyosnak, szinte komornak érezzük, a festett, drótvázszerű rajzolatokkal durván kijelölt, határozott akvarelles vegyes technikáit leheletfinom árnyékolású, elegáns ívű kompozícióknak éljük meg. Szinte libikókázó egyensúlykeresésben alkotja meg őket.
Meg kell említenünk miniatűr karcolt munkáit is: hidegtűi, azaz alumíniumkarcai apró méretük ellenére igen robusztusak és összefogottak. Egyszerűségük mellett is a mérföldkövei, kicsúcsosodó szegmensei alkotói opusának. Fontos számára ez a technika, amely leheletszerű őszinteséggel, hajszálfinoman sugározza a mélytudatból előmerített, fénnyel árnyalt képeket. Lelkének ikonképeit.
Végezetül záradékunkban hadd tömörítsünk valamit abból is, amit már sikerült meglesnünk és megfogalmaznunk alkotásaiból:Meg kell említenünk miniatűr karcolt munkáit is: hidegtűi, azaz alumíniumkarcai apró méretük ellenére igen robusztusak és összefogottak. Egyszerűségük mellett is a mérföldkövei, kicsúcsosodó szegmensei alkotói opusának. Fontos számára ez a technika, amely leheletszerű őszinteséggel, hajszálfinoman sugározza a mélytudatból előmerített, fénnyel árnyalt képeket. Lelkének ikonképeit.
Mezei Erzsébet képeinek hangulatában a miseharang szava elkeveredik a madarak énekével, melyek a poros székelykevei múlt rég kivágott eperfáinak lombjai közül szólnak. Az ablak előtt galambpár suhan el: és elrejtezve tovább érlelődik bennük a régi szülőfalu csendje. A zsongások és röpködések, a szárnysuhogások övezte galambdúcok hangulata a napkapuban, a virradat, az éppen letűnő napkerék…
Néhanapján látni bennük a jelképes Jákob lajtorjáját is, melynek ágán az égi madarak fészkelnek…
Magyar Szó, Üveggolyó, 2011. május 16., hétfő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése